Véglegesen törölt fájlok visszaállítása Windows alatt – teljes útmutató

Bevezetés: tényleg végleg törölted a fájlokat?

Egy rossz kattintás, egy gyors ‘Shift+Del’, egy unott Lomtár-ürítés, és máris úgy tűnik, hogy örökre elveszett egy fontos dokumentum, fotó vagy teljes mappa. Ilyenkor a ‘véglegesen törölt fájlok visszaállítása’ hirtelen életbevágó kérdés lesz, mert sokszor pótolhatatlan családi emlékekről vagy munkához szükséges iratokról van szó.

A jó hír: a legtöbb esetben a ‘végleges’ törlés nem az, aminek látszik. A fájl sokszor még ott van a háttérben, csak a rendszer már nem mutatja. A rossz hír: minél tovább használod az érintett eszközt, annál kisebb az esély, hogy sértetlenül visszakapod az adatokat.

Ebben az útmutatóban lépésről lépésre végigvesszük:

• mi történik valójában törléskor,
• mit kell azonnal megtenned, és mit szigorúan kerülj,
• milyen eszközökkel és módszerekkel érdemes próbálkozni,
• mikor kell profi adatmentő céghez fordulni,
• hogyan előzheted meg, hogy legközelebb pánikolnod kelljen.

A cél egy gyakorlatias, érthető, mégis részletes útmutató, amely segít eldönteni, hogyan állj neki a véglegesen törölt fájlok visszaállításának, és mikor kell leállni a házi kísérletezéssel.

Mi történik a háttérben, amikor ‘véglegesen’ törlünk egy fájlt?

Sokan úgy gondolják, hogy törléskor a fájl azonnal és visszavonhatatlanul megsemmisül. A fájlrendszer működése azonban jóval trükkösebb. A valóság az, hogy a rendszer sokszor csak a hivatkozást törli, nem magát az adatot – legalábbis egy ideig.

A Lomtár szerepe és korlátai Windows 10 és Windows 11 alatt

Windows alatt a legtöbb törlés a Lomtárba kerül. Ilyenkor:

• a fájl továbbra is a merevlemezen vagy SSD-n foglal helyet,
• csak a helye ‘Lomtárként’ van megjelölve,
• visszaállításkor a rendszer egyszerűen visszarakja az eredeti helyére.

A gond ott kezdődik, amikor:

• Shift+Del kombinációval törölsz,
• hálózati meghajtóról törölsz,
• a Lomtárat már kiürítetted,
• olyan eszközről törölsz (pl. pendrive), amely nem használ Lomtárat.

Ezekben az esetekben már nem a Lomtárból tudsz dolgozni, hanem más módszerre lesz szükség a véglegesen törölt fájlok visszaállításához.

Fájl törlése, formázás, partíció-törlés – mi a különbség?

Nem minden törlés egyforma. Nagy vonalakban ez történik:

• Egyszerű törlés: a fájlrendszer a fájlt ‘szabad helynek’ jelöli. Az adatok fizikailag még ott vannak a lemezen.
• Gyorsformázás: a partíció struktúrája és a fájltáblák lenullázódnak, de a szektorok tartalma nagy részben még menthető.
• Partíció törlése / újraparticionálás: a partíciós tábla módosul, de megfelelő eszközökkel sokszor visszanyerhetők a régi adatok.

Mindegyik esetben igaz: ha az új adatok felülírják a régi szektorokat, a visszaállítás esélye drasztikusan csökken. Ezért kritikus, hogy törlés után mit teszel, és milyen gyorsan.

Mikor tekinthető egy fájl valóban véglegesen megsemmisültnek?

Egy fájl gyakorlatilag akkor tekinthető végleg elveszettnek, ha:

• a fizikai területét többször felülírták,
• SSD-n a TRIM már ‘kitakarította’ az adott blokkokat,
• a meghajtó olyan súlyosan sérült, hogy még adatmentő labor sem tudja elérni az adott chipet vagy lemezfelületet.

Amíg nem történt masszív felülírás vagy TRIM miatti ‘takarítás’, addig mindig van esély a véglegesen törölt fájlok visszaállítására. A következő lépés, hogy tisztában legyél azzal, mit kell ilyenkor azonnal elkerülni.

Az első lépések: mit NE tegyél, ha vissza akarod állítani a törölt fájlokat

Ha épp most töröltél valami fontosat, a legrosszabb, amit tehetsz, hogy pánikból össze-vissza kattintasz, telepítesz és másolsz ugyanarra a meghajtóra. Minden felesleges írási művelet csökkenti a sikeres adatvisszaállítás esélyét.

Miért ne telepíts új programot ugyanarra a meghajtóra?

Sokan azonnal rákeresnek a ‘véglegesen törölt fájlok visszaállítása’ kifejezésre, és az első talált adatmentő programot rátelepítik arra a meghajtóra, ahonnan a fájlokat vissza szeretnék állítani. Ez óriási hiba, mert:

• a telepítő fájlok pont azokat a szektorokat írhatják felül, ahol a törölt adatok vannak,
• így tönkreteszed azokat a fájlokat, amelyeket menteni próbálsz.

Megoldás:

• ha lehet, másik meghajtóra (másik partíció, másik fizikai lemez, külső HDD) telepíts,
• vagy használj hordozható (portable) verziót, amelyet pendrive-ról futtatsz.

Írási műveletek minimalizálása (másolás, letöltés, frissítések)

A törlés után:

• ne másolj nagy fájlokat az érintett meghajtóra,
• ne telepíts új programokat oda,
• ha ez a rendszermeghajtó (C:), próbáld meg minimalizálni a használatot,
• kapcsold ki az automatikus letöltéseket és frissítéseket, ha lehetséges.

Minél kevesebb írási művelet történik, annál nagyobb az esély a véglegesen törölt fájlok visszaállítására.

Külső meghajtók, pendrive-ok, memóriakártyák azonnali leválasztása

Ha a törölt fájl:

• pendrive-on,
• memóriakártyán (SD, microSD),
• külső HDD-n volt,

akkor:

1. Azonnal fejezd be a használatát.
2. Biztonságosan válaszd le a rendszerről.
3. Ne másolj rá semmit, ne futtass rajta javító vagy formázó műveleteket.

Ezeknél az eszközöknél a további használat nagyon gyorsan felülírhatja a még menthető adatokat. Ha ezt tisztáztad, jöhetnek a biztonságosabb, beépített lehetőségek.

Véglegesen törölt fájlok visszaállítása beépített Windows eszközökkel

Miután megállítottad az írási műveleteket, érdemes először a Windows saját funkcióit átnézni. Ezek biztonságosabbak, mint azonnal harmadik féltől származó eszközökkel kísérletezni, és meglepően gyakran megoldják a problémát.

Lomtárból történő visszaállítás lépésről lépésre

Sokszor a legegyszerűbb megoldás működik:

1. Nyisd meg a Lomtárat az asztalon.
2. Keresd meg a törölt fájlt vagy mappát (név, törlés dátuma alapján).
3. Kattints rá jobb gombbal.
4. Válaszd a ‘Visszaállítás’ opciót.

Ha szerencséd van, a fájl az eredeti helyére kerül, mintha mi sem történt volna. Ha nem találod a Lomtárban, lépj tovább a mélyebb Windows-funkciók felé.

Előző verziók és Árnyékmásolatok (Shadow Copy / VSS) használata

Windows 10 és Windows 11 esetén, ha be volt kapcsolva a Rendszer-védelem, gyakran vissza tudsz lépni a mappák korábbi állapotához.

Lépések:

1. Keresd meg azt a mappát, ahol a fájl eredetileg volt.
2. Kattints jobb gombbal a mappára, majd válaszd a ‘Tulajdonságok’ menüpontot.
3. Nyisd meg az ‘Előző verziók’ fület.
4. Válassz ki egy korábbi verziót, majd:
   • ‘Megnyitás’ – csak ellenőrzéshez,
   • ‘Másolás’ – ha biztonságos helyre szeretnéd elmenteni,
   • ‘Visszaállítás’ – ha a teljes mappát a korábbi állapotra állítanád vissza.

Ez a funkció különösen hasznos, ha nem egyetlen fájlt, hanem egy komplett projektmappát vesztettél el.

OneDrive és egyéb felhőszolgáltatások verziókövetése

Ha a fájl:

• OneDrive mappában,
• Google Drive szinkronizált mappában,
• Dropboxban vagy más felhőszolgáltatásban volt,

nagy eséllyel létezik:

• törölt elem a felhő kukájában,
• vagy korábbi verzió a verziókövetési rendszerben.

Általános lépések:

1. Jelentkezz be a szolgáltatás webes felületére.
2. Keresd a ‘Kuka’ / ‘Lomtár’ / ‘Trash’ részt.
3. Nézd meg, megvan-e ott a fájl.
4. Ha van verzióelőzmény funkció, válassz ki egy korábbi változatot, és állítsd vissza.

A felhőből való visszaállítás az egyik legbiztonságosabb módszer, mert nem az eredeti lemezen turkálsz, hanem a távoli példányokkal dolgozol. Ha azonban nincs felhő vagy árnyékmásolat, szükség lesz haladóbb eszközökre.

Ingyenes adatvisszaállító programok használata (Recuva, PhotoRec stb.)

Ha a beépített eszközök nem segítenek, jöhetnek az ingyenes adatmentő programok. Több, jól bevált, régóta használt megoldás létezik, amelyekkel jó eséllyel próbálkozhatsz otthoni környezetben.

Recuva: gyorskeresés és mélykeresés véglegesen törölt fájlokra

A Recuva az egyik legismertebb ingyenes adatvisszaállító Windowsra.

Használata röviden:

1. Töltsd le megbízható forrásból (lehetőleg a gyártó hivatalos oldaláról).
2. Telepítsd másik meghajtóra, mint ahonnan menteni szeretnél, vagy használd a portable verziót.
3. Indítsd el, válaszd ki, milyen típusú fájlt keresel (pl. dokumentum, kép, videó).
4. Add meg a meghajtót, ahonnan töröltél (pl. D:, pendrive).
5. Futtasd a gyorskeresést, és ha nem talál semmit, válts mélykeresésre.

A találati listában a jelölések általában azt mutatják, mennyire jók az esélyek:

• zöld – nagy eséllyel sértetlenül visszaállítható,
• sárga – részben sérült lehet,
• piros – kicsi az esély, hogy használható lesz.

Mindig másik meghajtóra mentsd a visszaállított adatokat.

PhotoRec: amikor a fájlrendszer sérült, de az adatok még menthetők

A PhotoRec egy erősebb, de kevésbé felhasználóbarát eszköz. Előnye, hogy:

• a fájlrendszertől függetlenül, a fájlok mintázata alapján keres,
• akkor is működhet, ha a partíció sérült vagy formázás történt.

Használatakor számíts arra, hogy:

• sok névtelen, sorszámozott fájlt kapsz,
• utólag kell átválogatnod és átnevezned őket,
• mindig külön meghajtóra ments.

Haladó felhasználóknak ideális, akik nem riadnak vissza a technikaibb felülettől és a több manuális munkától.

Letöltési források, biztonsági szempontok és tipikus hibák

Biztonsági szempontból fontos:

• csak hivatalos oldalról vagy ismert, megbízható portálról tölts le,
• kerüld az ismeretlen ‘csodaprogramokat’, amelyek azonnal fizetést kérnek már a szkennelésért is,
• ne higgy a ‘100% garancia’ típusú ígéreteknek.

Tipikus hibák:

• az adatmentő szoftvert arra a meghajtóra telepítik, ahonnan menteni szeretnének,
• a visszaállított fájlokat ugyanoda mentik vissza, ahol még további, mentendő adatok vannak.

Ha az ingyenes eszközök nem hozzák a várt eredményt, érdemes elgondolkodni a fizetős megoldásokon, amelyek több funkciót kínálnak és célzottabban segítenek.

Fizetős adatmentő szoftverek – mikor éri meg beruházni?

Az ingyenes eszközök sok esetben elegendőek, de előfordulhat, hogy komolyabb problémába ütközöl: teljes partíciók tűnnek el, a fájlrendszer súlyosan sérül, vagy nagyon nagy mennyiségű törölt adatot kellene visszahozni. Ilyenkor jöhetnek szóba a fizetős megoldások.

Fejlettebb funkciók: RAW recovery, partíció-szkennelés, lemezkép

A profi adatmentő szoftverek gyakran tudják:

• RAW szintű keresés: alacsony szinten olvassák a lemezt, a fájltípusok mintázata alapján,
• elveszett partíciók felkutatása: olyan partíciókat is megtalálnak, amelyek már nem látszanak a rendszerben,
• teljes lemezkép (image) készítése: előbb klónozzák a meghajtót, majd a klónon dolgoznak, így az eredeti eszközt kímélik.

Ez nem csak hatékonyabb, hanem biztonságosabb is, különösen fizikai hibára gyanús meghajtók esetén.

Ár–érték arány és licencelési modellek

A fizetős szoftvereknél figyelj az alábbiakra:

• egyszeri díj vagy előfizetéses modell,
• hány gépen használhatod,
• enged-e ingyenes szkennelést és előnézetet a visszaállítható fájlokra.

Ha több tízezer forint értékű adatokról beszélünk (céges projekt, fotózás, videók), sokszor bőven megéri egy megbízható szoftver licencdíja, főleg ha ezzel elkerülheted a jóval drágább laboros adatmentést.

Hogyan válassz megbízható, valóban hatékony adatmentő szoftvert?

Választáskor érdemes:

• megnézni a független felhasználói értékeléseket és teszteket,
• ellenőrizni, hogy a gyártó régóta jelen van-e a piacon,
• kerülni azokat a programokat, amelyek ‘ingyenesnek’ hirdetik magukat, de valójában csak a fizetős verzió enged menteni.

Mielőtt fizetsz:

• használd a demó módot, ha van,
• ellenőrizd, hogy a program tényleg látja-e a visszaállítandó fájlokat.

Ha már szoftverrel sem boldogulsz, vagy gyanús, hogy a meghajtó fizikailag hibás, lépéskényszerben vagy: vagy adatmentő cég, vagy a kockázatos további kísérletezés.

Véglegesen törölt fájlok visszaállítása külső adathordozókról (pendrive, külső HDD, memóriakártya)

Nem csak a belső merevlemezen történhet adatvesztés. Pendrive-ok, memóriakártyák és külső HDD-k esetén a helyzet sokszor még kényesebb, mert ezeket gyakran hordozod, lehúzod, bedugod, így nagyobb a hibalehetőség.

FAT32, exFAT, NTFS – mit jelent ez a törlés és adatmentés szempontjából?

A külső adathordozók többsége:

• FAT32 vagy exFAT fájlrendszert használ (pendrive, memóriakártya),
• NTFS fájlrendszert használ (külső HDD, modernebb USB-meghajtók).

FAT32/exFAT esetén:

• egyszerűbb a fájlrendszer, de sérülékenyebb is,
• adatmentéskor gyakran több ‘árva’ fájlt talál a szoftver, kevés metaadattal.

NTFS esetén:

• részletesebb metaadatok állnak rendelkezésre,
• jobb eséllyel megmarad a mappaszerkezet és a fájlnevek.

Gyorsformázott pendrive és memóriakártya: mikor van még esély?

Gyorsformázás után:

• a fájlrendszer táblázata lenullázódik,
• a blokkok tartalma azonban gyakran még érintetlen.

Teendők:

1. Azonnal hagyd abba az eszköz használatát.
2. Ne készíts rá új felvételeket, ne másolj rá adatot.
3. Használj adatvisszaállító programot, amely támogatja a FAT32/exFAT fájlrendszert.

Fotósoknál gyakori eset a memóriakártya gyorsformázása új fotózás előtt. Ha ilyenkor rögtön leállsz, és jól választod meg az eszközt, sokszor a legtöbb kép visszamenthető.

Külső HDD-k sajátosságai és a fizikai meghibásodás jelei

Külső merevlemezeknél figyelj az intő jelekre:

• kattogás, csörgés vagy más szokatlan zajok,
• a meghajtó időnként eltűnik, lecsatlakozik,
• a Windows formázást kér, mielőtt megnyitná.

Ilyenkor:

• ne futtass CHKDSK-et és egyéb automatikus ‘javító’ eszközöket laikusként,
• ne próbáld házilag szétszedni a meghajtót,
• ha még elérhető, készíts róla lemezképet, vagy fordulj adatmentő céghez.

Ha a probléma nem csak logikai, hanem fizikai is, a következő lépés sokszor már nem szoftveres, hanem szakemberes megoldás.

SSD és TRIM: miért nehezebb a véglegesen törölt fájlok visszaállítása SSD-ről?

SSD-k gyorsak, csendesek és megbízhatóak, de adatmentés szempontjából sokkal problémásabbak, mint a hagyományos HDD-k. Ennek fő oka a TRIM nevű funkció.

Hogyan működik a TRIM parancs Windows alatt?

Ha a rendszer TRIM-et használ:

• törléskor a Windows jelzi az SSD-nek, mely blokkok feleslegesek,
• az SSD ezeket a blokkokat később fizikailag is törli, hogy gyors maradjon az írás.

Ez azt jelenti, hogy:

• a törölt adatok sokszor tényleg eltűnnek a fizikai szintről,
• adatvisszaállítási esélyek általában rosszabbak, mint HDD-n.

Mikor van még reális esély az SSD adatmentésre?

Esély akkor lehet, ha:

• valamilyen okból TRIM nem működött vagy ki volt kapcsolva,
• az SSD-t USB-s külső házban használtad, amely nem továbbította a TRIM parancsot,
• logikai hibáról van szó (pl. partíciós tábla sérült, de a blokkok érintetlenek).

Ilyen esetekben ugyanazok az adatmentő programok próbálhatók, mint HDD-nél, de mindig számolj azzal, hogy SSD-n a siker aránya alacsonyabb.

Rendszer-SSD, titkosítás (BitLocker) és adatmentési kockázatok

Ha az SSD:

• rendszermeghajtó (C:),
• BitLocker vagy más titkosítás fut rajta,

akkor a helyzet még bonyolultabb:

• a titkosításhoz szükség van a kulcsra vagy a megfelelő hitelesítésre,
• a rosszul megválasztott helyreállítási kísérletek (pl. partíciók módosítása) végleges adatvesztéshez vezethetnek.

Ilyen esetekben érdemes megfontolni, hogy nem kísérletezel tovább otthon, hanem szakember segítségét kéred. Ha már fizikai vagy összetett logikai hibára gyanakszol, a következő logikus lépés egy professzionális adatmentő cég felkeresése.

Mikor fordulj professzionális adatmentő céghez?

Nem minden helyzetben éri meg otthon kísérletezni. Van, amikor minden újabb próbálkozás csak rontja az esélyeket, és jobb azonnal adatmentő szakemberekhez fordulni.

Fizikai hibák, furcsa hangok, nem látható meghajtók

Azonnal szakemberhez fordulj, ha:

• a merevlemez kattog, csörög, furcsa hangokat ad ki,
• a meghajtó időnként eltűnik, meg sem jelenik a rendszerben,
• a gép lefagy, ha hozzáfér a meghajtóhoz.

Ezek tipikus fizikai hibára utaló jelek. Otthoni kísérletezés ilyenkor:

• tovább ronthatja az állapotot,
• megdrágíthatja vagy akár lehetetlenné teheti a professzionális adatmentést.

Nagy értékű vagy pótolhatatlan adatok (céges dokumentumok, családi fotók)

Ha olyan adatról beszélünk, amely:

• pénzben mérhetően nagy érték (céges projektek, ügyféladatok),
• érzelmileg felbecsülhetetlen (családi fotók, videók, egyedi alkotások),

akkor érdemes mérlegelni:

• megéri-e adatmentő céghez fordulni,
• vagy vállalod a kockázatot, hogy saját próbálkozásokkal elveszíted az utolsó esélyt is.

Várható költségek és adatvédelmi szempontok

Adatmentő cégeknél általában:

• külön díj van a diagnosztikára,
• és külön díj a sikeres mentésre (sikertelen esetben sokszor nincs további költség).

Mielőtt rábólintasz:

• kérdezz rá az adatvédelmi és titoktartási szabályokra,
• tisztázd, hogyan kezelik az adataidat,
• kérj írásos árajánlatot.

Ha már sikerült megmenteni, amit lehetett, vagy úgy döntesz, hogy legközelebb nem szeretnél hasonló helyzetbe kerülni, ideje átgondolni a megelőzést.

Megelőzés: hogyan kerüld el, hogy újra ‘véglegesen’ törölt fájlokat kelljen visszaállítani?

A legjobb adatmentés az, amire sosem lesz szükség, mert van naprakész biztonsági mentésed. A megelőzés mindig olcsóbb, kiszámíthatóbb és stresszmentesebb, mint bármilyen adatmentési kísérlet.

3–2–1 backup szabály otthoni és irodai használatra

A 3–2–1 szabály lényege:

• 3 példány minden fontos adatról,
• 2 különböző típusú adathordozón (pl. belső SSD + külső HDD),
• 1 példány fizikailag más helyen vagy felhőben.

Ez a gyakorlatban például így nézhet ki:

• PC-n lévő adatok + külső HDD + felhő (OneDrive, Google Drive),
• NAS + külső diszk + felhő backup.

Automatikus mentések beállítása Windows alatt (külső HDD + felhő)

A kézi mentés szinte mindig elmarad. Érdemes automatizálni a folyamatot:

• használd a Windows beépített biztonsági mentés funkcióját,
• állíts be ütemezett mentést külső HDD-re (pl. naponta vagy hetente),
• használj felhőszolgáltatót a legfontosabb mappák automatikus szinkronizálására.

Így egy véletlen törlés, meghajtóhiba vagy akár zsarolóvírus esetén is vissza tudod állítani a legutóbbi mentést, és nem kell a véglegesen törölt fájlok visszaállításával kísérletezni.

Verziókövetés dokumentumokhoz, fotókhoz és projektekhez

Hasznos, ha:

• dokumentumoknál több verziót őrzöl (pl. felhőszolgáltató verziókövetésével),
• fontos projekteknél nem csak felülírod az előző fájlt, hanem időnként külön verziót mentesz,
• fotóknál nem válogatás közben törlöd az egyetlen példányt, hanem előbb biztonsági mentést készítesz.

A verziókövetés sokszor megmenthet attól, hogy órák vagy napok munkája vesszen el egyetlen rossz mentés miatt.

Összefoglalás

A ‘véglegesen törölt fájlok visszaállítása’ nem reménytelen, de időérzékeny feladat. Az esélyeket az határozza meg, hogy:

• milyen gyorsan állítod le az írási műveleteket,
• milyen eszközt használtál (HDD, SSD, pendrive, memóriakártya),
• milyen módszerekkel próbálkozol (Lomtár, Windows eszközök, adatmentő szoftver, profi cég).

Első lépésként mindig állj meg, gondold át, pontosan mi történt, és csak azután cselekedj. Ha a fájlok valóban fontosak, mérlegeld a szakember bevonását, különösen fizikai hibára utaló jelek esetén.

A jövőre nézve pedig alakíts ki tudatos mentési stratégiát. Ha követed a 3–2–1 szabályt, használsz felhőszolgáltatást, és rendszeres, automatizált mentéseket állítasz be, akkor a ‘végleges törlés’ többé nem pánikot, hanem csak egy gyors visszaállítást fog jelenteni.

Gyakran feltett kérdések

Véglegesen törölt fájlokat vissza lehet állítani a Lomtár ürítése után is?

Sok esetben igen. Lomtár ürítése után a fájlok fizikai adatai még ott lehetnek a lemezen, csak a rendszer szabad helynek jelöli a területet. Amíg ezeket a szektorokat nem írják felül új adatok, adatvisszaállító programok jó eséllyel meg tudják találni és vissza tudják állítani a törölt fájlokat. Ezért fontos, hogy minél hamarabb cselekedj, és ne másolj, ne telepíts az érintett meghajtóra.

Mennyire biztonságosak az ingyenes adatvisszaállító programok?

A jól ismert, megbízható fejlesztőktől származó ingyenes programok általában biztonságosak, ha hivatalos forrásból töltöd le őket és helyesen használod. Figyelj arra, hogy ne telepítsd őket arra a meghajtóra, ahonnan menteni akarsz, és a visszaállított fájlokat mindig másik meghajtóra mentsd. Kerüld a gyanús, ismeretlen eredetű ‘csodaprogramokat’, amelyeket hirdetésekből vagy spam e-mailekből ismersz.

Mennyi ideig van esélyem visszaállítani a törölt fájlokat, mielőtt végleg elvesznek?

Nincs fix időkorlát, mert nem az idő, hanem az írási műveletek száma számít. Ha a meghajtót alig használod törlés után, napokkal később is lehet esély a visszaállításra. Ha viszont sokat másolsz, telepítesz, nagy fájlokat kezelsz, akár pár perc vagy óra alatt is felülíródhatnak a törölt fájlok területei. Ezért a legjobb stratégia az azonnali cselekvés, a minimális használat, és egy gyors, átgondolt adatmentési kísérlet.